Július 1.-től életbe lépő legfontosabb változások:

1. Most már véletlenül sem szabad kihagyni a kiállított számláról a vevő adószámát, ha van neki. Mert minden belföldi adóalanynak adott számláról kötelező az adatszolgáltatás a NAV felé ÁFA tartalomtól függetlenül (Az alanyi mentes vállalkozásoknak is kötelező). A gépi számlázóknak a számlázó automatikusan lejelenti a kiállított számlát, ha megfelelően összekötésre került a NAV online adatszolgáltató rendszerével a technikai felhasználó segítségével. A kézzel kiállított számlákat pedig kézi rögzítéssel kell felvinni a NAV online számla adatszolgáltató rendszerébe az online felületen. Ha a regisztráció megvan 06.30.-ig és az adatszolgáltatás mégse teljes, valamilyen hiba van, akkor a NAV nem szankcionálja 2020.09.30.-ig a téves vagy hibás, hiányos adatszolgáltatásokat. Ezt követően viszont számlánként akár 500 ezer Ft-os bírság is kiszabható, így mindenki nagyon figyeljen oda az adatszolgáltatásokra! Az onlineszamla.nav.gov.hu oldalon érdemes időnként ellenőrizni, hogy minden adóalanynak kiadott számla szerepel-e az adatszolgálatásban!
2. Ha a vevő nem jelzi számla igényét előre, ezért az ügylet a pénztárgépbe beütésre kerül, így gépi nyugta készül róla. TILOS számlát kiállítani az ügyletről utólag! Ugyanis dupla adatszolgáltatás lesz az ügyletről. És a NAV duplán fogja a bevallásokban várni a bevételt, holott csak 1 ügyletről van szó duplán bizonylatolva!Ezért mindenkinek ajánlom, hogy ha még nem tette meg, akkor az üzletben/műhelyben jól látható helyre függessze ki: "TISZTELT PARTNERÜNK! KÉRJÜK, SZÁMLA IGÉNYÉT ELŐRE SZÍVESKEDJEN JELEZNI, MERT PÉNZTÁRGÉPES NYUGTA KIADÁSÁT KÖVETŐEN NEM ÁLL MÓDUNKBAN SZÁMLÁT KIÁLLÍTANI!"
3. Életbe lép, hogy a munkaviszonyokban a minimálbér 30%-a után minimum meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme nem éri el ezt az összeghatárt. A többlet járulék munkavállalói kötelezettségként jelenik meg a munkáltatónál, ugyanis a munkabért meghaladó járulékteher a munkavállalót terheli. (Ez csak a napi 2,4 óránál rövidebb munkaviszonyoknál lényeges)Egyébként nem jelent változást.
4. Az egyéni és társas vállalkozóknak megszűnik a minimálbér/garantált bérminimum 150%-os alapja utáni kötelező egbizt. és munkaerő-piaci járulék fizetési kötelezettség. A társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum után kell megfizetni.
5. Az eddigi 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli egészségbiztosítási és 1,5 % munkaerő-piaci járulék, valamint a 10 % nyugdíjjárulék helyére a 18,5 %-os társadalombiztosítási járulék lép. %-os változás nem történik, csak összeolvadnak. Változás csak a biztosítottnak minősülő megbízási jogviszonyoknál van, ugyanis eddig nem fizették a 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot, de így az összeolvadt TB járulékban ezt is meg kell fizessék.
6. A szociális hozzájárulási adó mértéke az eddigi 17,5% %-ról 15,5 %-ra csökken.
7. Most már nem csak a munkaviszonyos, hanem más jogviszonyokban sem keletkezik járulékfizetési kötelezettség a saját jogú nyugdíjasok után (CSAK 15 % SZJA fizetési kötelezettség keletkezik)
8. A 15 napos számla-kiállításra nyitva álló határidő 8 napra csökkent a teljesítéstől számítva. A változás nem érinti a közösségen belüli termékértékesítésről, vagy a külföldön teljesülő fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, ezekre a határidő továbbra is a teljesítés hónapját követő hónap 15. napja marad.
9. Egészségügyi szolgáltatási járulék: a NAV fokozottabban figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezetteket, ezért a személy biztosítási jogviszonyának, illetve jogosultságának megszűnéséről is rövid időn belül értesül. Ezt követően 8 napon belül az adóhatóság olyan tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek, mely tartalmazza a fizetési kötelezettségre, és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. A NAV a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket pedig nyilvántartja. Ha a személy tartozása az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát meghaladja, akkor a TAJ kártya érvénytelenné válik a térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan – kivéve, ha a tartozást még az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg befizeti.
10. Nem változás, de a KATA alanyoknak nagyon fontos: A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált KATA adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg (ugye ezt még márciusban hirdették ki a kormányrendeletben). Mivel a veszélyhelyzet megszűnt, így 2020.07.12.-től meg kell fizetni minden hónapban, 10 hónapon keresztül a részletet, különben 1 összegben lesz késedelmi pótlékkal együtt esedékes!