„A vállalkozás pénze az én pénzem”
Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy nincs igazad. A mondat úgy helyes, hogy „a vállalkozás az enyém”, feltéve, hogy egyedüli tulajdonos vagy. A vállalkozás a Tied, mint egy és egész, egy egység. Nem veheted ki belõle és viheted haza az egyes részeit, nem bonthatod meg.
Képzeld el magad egy már nagy vállalkozás tulajdonosaként. Mondjuk legyél a MOL vállalat tulajdonosa. Lehet, hogy már most is az vagy, ha van egy MOL részvényed. Bemész a céghez, belenyúlsz a kasszába, és hazaviszed a pénz egy részét, merthogy az úgyis a Tied… Ezt megpróbálhatod elmagyarázni a biztonságiaknak is.
Most már érted, hogy a vállalkozás pénze nem a Te pénzed. Persze lehet belõle magánvagyonod, ha hivatalosan azt csinálsz belõle. Kiveszed bérként, osztalékként, vagy más módon. De hogy simán hazavidd, az sajnos nem mûködik.
Ezt a rajzot jegyezd meg nagyon. Egy olyan vállalkozót ábrázol, akinek két zsebe (vagy két pénztárcája) van. Egyik a magán-pénzének, és egy a vállalkozás pénzének. És a kettõt nem keveri össze.
Amikor nem tartod be ezt a szabályt, akkor történhet meg az, hogy felveszel készpénzt a céges bankszámláról, berakod a pénztárcádba, és utána már nem tudod, hogy abból mennyi a céges pénz. Este bevásárolsz a boltban kiflit, tejet, és a céges pénzbõl kifizeted.
Most adok neked egy feladatot! Legjobb lenne ha leírnád a megoldást, de az is segít, ha csak kicsit belegondolsz.
- feladat: Nézd meg, mennyi hivatalos jövedelme van a családnak egy hónapban.
- feladat: Írd össze, hogy mennyi a havi kiadásotok (lakás, rezsi, hitel törlesztõ, étkezés, ruházkodás, ne felejtsd el a nyaralást sem, vagy a karácsonyi ajándékokat)
- feladat: Hasonlítsd összea két összeget.
Melyik a több? Ha véletlenül a kiadások többre jönnek ki, gondolkozz el azon, hogy mibõl szoktad fedezni a hiányt. Elõfordult már, hogy a cég pénzébõl vettél ki?
Amikor a céges bankszámláról pénzt veszel fel, akkor az mindig bekerül a cég házipénztárába. Ha onnan nem költöd el céges kiadásokra, akkor az a pénz ott marad. Ha havi 100 ezer forintot pótolsz a magánkiadásaid fedezetére a cégbõl, akkor egy év alatt eléred az 1,2 millió forintot. Ez már nem olyan kevés, ha be kell mutatni egy adóellenõrnek.
Az egészben az a megdöbbentõ, hogy nem is érzékeled a helyzetet. Akkor fogsz tudomást szerezni róla, amikor májusban a könyvelõd eléd rakja a cég beszámolóját, és közli veled, hogy a házipénztárban december 31-én 1,2 millió forint volt. Ekkor már május van, közelítesz a kétmillió felé.
„A könyvelõm írogatja a szükséges papírokat”
A papírokat valóban tudja írogatni a könyvelõd. A papír sok mindent el is bír, ahogy szokták mondani. Azt is, ha egyre több pénz van a pénztárban, és azt is, ha negatív összegbe megy. Ha szerencsés vagy, és szakmailag felkészült könyvelõd van, ez utóbbit nem hagyja, mert az biztosan NAV büntetést von maga után.
Legyen a könyvelõd elég körültekintõ, és gondoskodjon arról, hogy ne menjen negatívba az egyenleg. Mit tud tenni? A látszólagos megoldás a tagi kölcsön. Sokhelyen olvastam, hogy néhány könyvelõ úgy rak be tagi kölcsönt a cégbe, hogy nem is szól az ügyfelének! Reméljük, neked olyan könyvelõd van, aki erre felhívja a figyelmed.
Ezen túl mit tud tenni a könyvelõ? Hiszen nem õ gazdálkodik, nem õ veszi fel a bankból a pénzeket, és nem õ fizet ki bizonylat nélkül pénzeket a kasszából. Vagy fordítva: nem õ rak be bizonylat nélkül pénzeket a kasszába, amit utána számlára kifizet.
Cégvezetõként fontos elfogadni annak a felelõsségét, hogy Te gazdálkodsz. Értened kell a helytelen gazdálkodás következményeit, és lehetõleg el kell kerülnöd a csapdákat. Tudd, hogy mennyi pénz van a pénztárban, és azzal gazdálkodj, ne csapd be magad!
„Majd rendbe rakom a pénztárt, ha jobban megy a szekér”
Ez egy nagyon optimista hozzáállás, a vállalkozáshoz kell is az optimizmus! Igen, idõvel biztosan jobban megy a céged, hiszen ezért dolgozol. A kérdés csak az, hogy mikor? És addig mennyi lesz az a hiány vagy többlet, amit rendezni kell? Kétmillió? Tízmillió? Százmillió? Már ilyent is láttam.
Úgy gondolom, érzed a veszélyét ennek, nem kell tovább ragoznom. Minden jó szándékod ellenére elõfordulhat az is, hogy a rendezés ELÕTT találkozol egy adóellenõrrel, és akkor már nem tudsz mit tenni. Méregdrága adótanácsadókkal és ügyvédekkel felszerelkezve próbálhatod menteni a menthetõt, de biztosan nagyon sokba fog kerülni.
„Engem úgysem ellenõriz soha a NAV”
Meglepõdnél, ha tudnád, hogy a NAV-nak mennyire fejlett informatikai rendszere van. És egyre jobban használja is. A beadott bevallások, adatszolgáltatások alapján többet tud lassan a pénzügyeidrõl, mint Te magad. A társasági adóbevallásba évek óta tájékoztató adatként be kell írni a házipénztár egyenlegét és a tagi kölcsönök összegét is. BÁRMIKOR le tudnak futtatni olyan ellenõrzésre kiválasztást, ahol erre az adatra szûr a rendszer.
Fontos tudnod azt is, hogy adóellenõrzés kapcsán hat évben kell gondolkodnod. Ezt biztosan tudod is. Egy kicsit gondoljunk bele mélyebben ebbe a hat évbe. Emlékszel, hogy hat éve hogyan vezetted a pénztárt? Hogy ki könyvelte? Már lecserélted azt a könyvelõt, mert nem volt pontos? Mi lehet a pénztárral? Vajon benne maradt negatív egyenleg? Hajaj…
Már többedszer írtam a negatív pénztárról, de itt van a helye, hogy részletezzem, miért olyan nagy baj az. Vállalkozóként gondolhatjuk naivan, hogy mit számít az az egy-két nap, véletlenül késõbb raktuk be a tagi kölcsönt, nem nagy durranás. Persze a NAV nem így gondolja. Íme az õ verziója: a kasszában valójában volt pénz, csak Te eltitkoltad a bevételt, és nem adtál róla számlát és nem vételezted be. A bevétel eltitkolása az egyik fõ bûn az adózás rendszerében, 1 millió forintig terjedõ mulasztási bírságot is kaphatsz érte.
Forrás: